Futóbogarak vagy futrinkák (Carabidae)

A ragadozó bogarak (Adephaga) alrendjébe tartozó család, amelynek hozzávetőlegesen 650 faja él Magyarországon. A bogarak nagy része éjjel vadászó ragadozó; rovarokat, rovarlárvákat, bábokat fogyasztanak. Általában hasznosak, ismert kivétel a növényevő és kizárólag a kalászos gabonaféléket károsító gabonafutrinka, amelynek lárvája a gabona „csócsárló”. A gabonafutó futrinka nyár végén, ősszel hazánkban sok bosszúságot okoz.

Gabonafutó futrinka

A család kifejlett bogarainál jellegzetesen a szárnyfedő hátul lekerekített, amely a rovar potrohát általában teljesen lefedi. Az elülső (kemény) szárny rendszerint hosszanti irányban rovátkolt, a lábak általában hosszúak és vékonyak, láthatóan a gyors futásra teremtettek. Egyes nagyobb fajok egyedei egy métert akár 7-8 másodperc alatt is lefutnak. Egy jellegzetes futóbogár alkatot mutat az ábra. Tekintettel éjjeli életmódjára, nappalra a bogár elbújik, jellemzően vagy a földben lévő kis járatokba, talajrepedésekben, kövek alatt vagy lehullott falevelek, letört ágak alatt vackol. Nyári végén, aratáskor teljes egészében megszűnik az előhelye, ilyenkor új életteret keresvén a futrinka tömegesen árasztja el a lakott területeket is.

 Sok telefont kapunk ősz elején, hirtelen jött tömeges csótány invázióra panaszkodva. Az évben ebben a 3-4 hetében mindig fenntartásokkal fogadjuk a csótányos megkereséseket. Az esetek többségében ugyanis futóbogár, pontosabban gabonafutó futrinka a riadalom okozója. Könnyedén lehet rovarirtószer használatával védekezni ellenük, kérdés hogy érdemes-e. A futrinkák ugyanis kültérről újra és újra behatolnak a helyiségbe, és ilyenkor alig látható a rovarirtás hatása. Csak olyan esetekben javaslunk védekezést végrehajtani a futrinkák ellen, ha óriási tömegben vannak jelen a lakóterekben.
Futrinka elleni védekezésről bővebb információ!