2012 tavasza igen kedvező volt a verőköltő bodobács számára. A hirtelen jött napos meleg idő, továbbá a csapadék hiánya okán tömegesen sütkéreztek a lakóházak oldalán. Gyérítésük porozógépes felületkezeléssel lehetséges. A főbb bodobács búvó és tartózkodóhelyeket rovarirtó porozószerrel fújattuk be, mely tartós védősávot képez.
Ismerheted még: suszterbogár irtás, bodobács irtás, tűzbogár irtás.
Verőköltő bodobács irtás Pest megyében!

Furcsa telefonhívást kaptunk a héten, egy hölgy bodobács invázióra panaszkodott, mely a pincében lévő fáskamrából indul ki, és a bodobácsok mostanra a lakását is elárasztották. A helyszínre érve kiderült hogy nem is verőköltő bodobács a probléma okozója, a kamrában felhalmozott fában cincérek nyüzsögtek. A kártevő cincéreket műszakilag káros rovaroknak nevezzük. Mindenütt előfordulnak, ahol életfeltételeiket biztosító, költésre alkalmas anyag áll rendelkezésükre. Faállományokban, erdei rakodókon, faraktárakban, bútorokban találhatók, időnként hatalmas mértékben elszaporodnak. Ez esetben a Piros korongcincér, (Pyrrhidium sanguineum L.) volt a probléma okozója, amely ke­mény lombfákban (tölgy, bükk) okoz károkat. A helyszíni felmérést követően a porozás mellett döntöttünk, a felületi permetezés ugyanis csak a cincérek töredékét pusztította volna el, a rovarirtó munkaoldat beszívódott volna a fákba, felületi hatástartama néhány percig tartott volna. A légtértelítés műszaki okok miatt nem volt kivitelezhető, továbbá hatása is megkérdőjelezhető volt, ugyanis a faanyag teljes egészében bezsúfolva volt a raktárba, a hidegköd vagy füst nem tudott volna mélyre behatolni. Így a porozógépes felületkezelés mellett döntöttünk, a teljes farakást vékony rovairtó porréteggel kezeltük. A porozószer tartósan megmarad a felületeken, frissen kiűző hatással is bír, a rovarok pillanatok alatt elpusztulnak tőle. Porozógéppel pincéket általában bolhák és csótányok ellen kezelünk, ez alkalommal azonban cincérek voltak az áldozatok.
Rovarirtás porozógéppel Pest megyében!

Tudta-e? A darázsirtás is porozógéppel történik.

A feltűnő, piros-fekete mintázatú verőköltő   bodobácsok különleges nevüket onnan kapták, hogy a legelső tavaszi rovarok közé tartoznak, már a gyenge napfényben is tömegesen mutatkoznak, azaz a tavasz, a verőfény hírnökei. Általában kőfalakon, fatörzseken sütkéreznek, akár százas csoportokban. Ha megmelegedtek a hosszú tél után, rögtön nekiállnak az új bodobács-nemzedék életrehívásának: a potrohvégükön összetapadt párok erősebb tagja mulatságos módon hurcolja maga után a partnerét. A verőköltő bodobács egyébként nevével ellentétben nem a bodobácsok (Lygaeidae) rokona, hanem a verőköltő poloskák családjának tagja. Népnevei között szerepel még a katonabogár, a suszterbogár, (Az elnevezések többek között azért is helytelenek, mivel nem a bogarak, hanem a poloskák közé tartozik.) Ez a poloskafaj nem áraszt kellemetlen szagot, illetve nem is szúr (nem összekeverendő a vérszomjas ágyi poloskával). A verőköltő bodobács nem tartozik a kártevők közé, telelőhelyet keresvén mozog tömegesen. A házfalakat, napsütötte párkányokat tömegesen lepheti el, időnként téli időszakban is. Jól kivitelezett szúnyoghálókkal megakadályozható a beltérbe való bejutásuk. Csak akkor javasolt ellenük rovarirtással védekezni, ha nagy számban sütkéreznek a falon, továbbá ha bejutnak a lakótérbe. Kárt itt sem okoznak, undor keltésükkel azonban zavarják az emberek nyugalmát. A házfalon tartózkodó példányokat tartós és taglózó hatást egyaránt biztosító irtószeres permetezéssel pusztíthatjuk el. Mint minden kültéri rovarnál, teljes 100%-os védelmet itt sem lehet biztosítani, nem is ez a cél. A bodobácsok számát arra a szintre kell visszaszorítani, ami már nem zavaró az embernek.

Bodobácsok elleni védekezéssel kapcsolatban további információ:

A vaspondrók az ezerlábúak (Chilognatha) rendjébe tartozó állatcsoportok egyike. Mérete 20-30 mm. Szárazabb gyepekben, akácosokban gyakori, gyakran tömeges. A hasznos élőszervezetek közé sorolják. Korhadékevők, elhalt növényi anyagokkal, avarral, fatörmelékkel táplálkoznak, fontos szerepük van a humifikációs folyamatokban. Lassú mozgású állatok. Az ősz közeledtével keresik természetes áttelelő helyüket (talaj), aminek során a lakóépületeket is ellephetik. A lakásokba bejutva előbb-utóbb kiszáradás következtében elpusztulnak. A vaspondrók felszaporodásához kedvező környezetet nyújthatnak a parlagföldek, a bomló szerves anyaggal feltöltődött árkok, a szeméttelepek. A vaspondrók táplálkozásukkal fertőtlenítő tevékenységet is végeznek, ami a szemétben előnyös is. Akkor vándorolnak, ha megbolygatják az élőhelyüket , illetve ha túlszaporodnak, továbbá a megváltozott időjárási feltételek valamint párzási vagy telelési hely keresése késztetik őket új élőhely felkutatására. A vaspondró elleni védekezéskor elsősorban a lakóépületektől való távoltartás lehet a cél, amit közvetlen veszély esetén az állatok összesöprésével (porszívózással), nagyszámú állat esetén perzseléssel, irtószeres védősáv létesítésével lehet leghatásosabban megoldani. Fontos tudni, hogy a vaspondró a lakosság számára semmilyen fertőzési veszélyt nem jelent (betegséget nem terjesztenek, élelmiszert nem károsítanak), undort keltő hatása miatt (ami kinézetéből és erős szagából ered) azonban szükségessé válhat irtása, de helyük és szerepük van környezetünkben. A vaspondró elleni védekezést csak akkor javasoljuk, ha tömegesen lepi el a lakótereket. Irtószeres kezeléssel ilyenkor látványos eredményt lehet elérni, az aktív rovarirtószeres védősávon ha áthaladnak, nagy számban pusztulnak. Maradéktalanul kipusztítani azonban nem lehet őket: a külső zöld területekről hullámokban érkezik az utánpótlásuk.  Vaspondró elleni védekezés ügyében további információ.

Futóbogarak vagy futrinkák (Carabidae)

A ragadozó bogarak (Adephaga) alrendjébe tartozó család, amelynek hozzávetőlegesen 650 faja él Magyarországon. A bogarak nagy része éjjel vadászó ragadozó; rovarokat, rovarlárvákat, bábokat fogyasztanak. Általában hasznosak, ismert kivétel a növényevő és kizárólag a kalászos gabonaféléket károsító gabonafutrinka, amelynek lárvája a gabona „csócsárló”. A gabonafutó futrinka nyár végén, ősszel hazánkban sok bosszúságot okoz.

Gabonafutó futrinka

A család kifejlett bogarainál jellegzetesen a szárnyfedő hátul lekerekített, amely a rovar potrohát általában teljesen lefedi. Az elülső (kemény) szárny rendszerint hosszanti irányban rovátkolt, a lábak általában hosszúak és vékonyak, láthatóan a gyors futásra teremtettek. Egyes nagyobb fajok egyedei egy métert akár 7-8 másodperc alatt is lefutnak. Egy jellegzetes futóbogár alkatot mutat az ábra. Tekintettel éjjeli életmódjára, nappalra a bogár elbújik, jellemzően vagy a földben lévő kis járatokba, talajrepedésekben, kövek alatt vagy lehullott falevelek, letört ágak alatt vackol. Nyári végén, aratáskor teljes egészében megszűnik az előhelye, ilyenkor új életteret keresvén a futrinka tömegesen árasztja el a lakott területeket is.

 Sok telefont kapunk ősz elején, hirtelen jött tömeges csótány invázióra panaszkodva. Az évben ebben a 3-4 hetében mindig fenntartásokkal fogadjuk a csótányos megkereséseket. Az esetek többségében ugyanis futóbogár, pontosabban gabonafutó futrinka a riadalom okozója. Könnyedén lehet rovarirtószer használatával védekezni ellenük, kérdés hogy érdemes-e. A futrinkák ugyanis kültérről újra és újra behatolnak a helyiségbe, és ilyenkor alig látható a rovarirtás hatása. Csak olyan esetekben javaslunk védekezést végrehajtani a futrinkák ellen, ha óriási tömegben vannak jelen a lakóterekben.
Futrinka elleni védekezésről bővebb információ!